Kedves Olvasók! Elgondolkodtatok már azon, hogy hétfő este valamelyik unalmas, huszadszor ismételt sorozatot nézitek a TV-ben? Vagy esetleg már fél kilenckor ágyba kerültök az unalomtól? Netán olcsó sört iszogattok egy krimóban és bámuljátok a hétfő esti meccset, amit egy fogatlan, 80 éves kocsmatöltelék még Menczer Tamásnál is idegesítőbben közvetít maximális hangerővel? Ugye hogy nem! Hiszen itt van nekünk a QuizNight, aminél kevés tartalmasabb szórakozást tudok elképzelni az arra fogékonyak körében! Azt is látni kell azonban, hogy maroknyi ember biztosítja több, mint három éve több száz ember szórakozását hetente.
Kik ők? Honnan jöttek? Miért és hogyan csinálják? Hogyan látják belülről a maguk által eddig felépítetteket? Ezen kérdések megválaszolására- és persze azért, hogy mindnyájukat egy kicsit jobban megismerjük- interjú- sorozatot indítunk, minden részben kifaggattva valakit a QuizNight Teamből.
Sorozatunk első részében az ember, aki még soha nem tartott kvízt, mégis talán a legtöbben ismerik, hiszen folyamatosan járja a helyszíneket- hol itt, hol ott elkapva a legjobb pillanatokat- és akinek áldozatos háttérmunkája nélkül nem böngészhetnénk minden héten izgatottan a toplistákat, valamint többek között ez az interjú sem tudott volna megjelenni sehol:) Következzék tehát az interjú Gáborral:
Inquizitor: Hogyan és mikor kerültél kapcsolatba a QuizNight-tal?
Gábor: Álmos sörözés közben állandóan mutogatta az első kvízeket, amiket összerakott. Egy idő után elkezdtünk figyelni is rá és rájöttünk, hogy tulajdonképpen ez jó :) Ezután elkészítettem az első változatát a honlapnak és beettem magam a szervezésbe. Ez valamikor 2009 áprilisában volt.
I. : Mik a fő és mellékfeladataid a QuizNight Team-en belül? A kérdésírásban van szereped? Ha igen, mekkora?
G.: A kérdésírástól távol tartom magam, nem az én asztalom. Én az arculatot és megjelenéseket intézem, fotózgatok meg videózok kvízeken, - lassan, de biztosan- építgetem a honlapot, ilyenek. Álmossal közösen kommunikálunk a Facebookon és a honlapon is. Mivel az esetek 95%-ban azonos véleményen vagyunk, időnként még beszélgetésen belül is változik, hogy ki válaszolgat a kérdésekre QuizNight.hu név alatt [ez marha jó, én megvallom őszintén, mindig Álmos hangján olvasom a QN- os kommenteket:):):)- inquizitor]. Ha új helyszínek keresnek meg – és szerencsére egyre többször történik ilyen- jellemzően közösen intézzük, a kvízek indításánál együtt hozzuk a döntéseket, amíg a helyi kvízmester át nem veszi az ügyek intézését. Ha valahol új a kvízmester, általában ott vagyok én is az első pár alkalommal, segítek a betanulásban és a problémakezelésben. Kedd délelőttől pedig elszabadul a pokol és próbálunk minél gyorsabban válaszolni minden e- mailre meg kommentre. Meg amúgy mindent intézek, ami az utamba kerül.
I.: Ha egy bő átlagot kéne számolni, akkor mondjuk hány órát foglalkozol egy héten ezekkel a feladataiddal?
G.: Ennek még sosem mertem utánaszámolni. :) Sokat.
I.: Vezettél már valaha kvízt? Ha egy kvízmester kiesik, beugranál helyette vagy inkább keresnétek valaki mást?
G.: Nem vezettem, nem is fogok, mindig keresünk mást. Van pár nagyon lelkes játékos, aki szívesen kisegít minket ilyen vészhelyzetben. Ilyen volt a Sebi is, mielőtt megkapta a Kultúrt, meg Veres Dani is beugrott már párszor a Pinyóba. Mindenki jobban jár, ha ezt olyanra bízom, aki ért is hozzá és szereti is csinálni. :)
I.: A kvíz története során mit éreztél a legnagyobb sikernek- értem ez alatt azt, amikor hátradőltél és azt mondtad, hogy „Na, ezt megcsináltuk!”?
G.: Szerencsére viszonylag gyakran van ilyen. Minden nagyobb esemény, szezonkezdés, a közelgő tökfaragós kvíz, új helyszín sikeres indítása, ha túl vagyunk a döntőn, és ehhez hasonlók. Szeretjük magunkat vállon veregetni. :)
I.: Ért esetleg valamilyen csalódás a kvízzel kapcsolatban, amikor valami nagyon nem tetszett?
G.: Olyan hatalmas csalódás nem ért még, és remélem nem is fog. Persze vannak apróbb csalódások, mikor például dolgozunk egy helyszín beindításán aztán rajtunk kívülálló okok miatt megakad a dolog, az nem jó. De azért nem is tragédia, továbblépünk. Játékosokkal kapcsolatban maximum 1-2 alkalommal volt, hogy annyira kiakasztottak, hogy elment a kedvem az egésztől, de ez bő három év alatt szerintem kész csoda. :)
I.: Sokszor felmerül, hogy nem mindenki tisztességes eszközökkel játszik, hála Istennek ez nem jellemző azért. Hogyan vélekedsz erről a dologról?
G.: A Facebookon QuizNight.hu név alatt megjelent 9683 ilyen témájú bejegyzés és komment nagyjából fele tőlem származik, már elég sokszor kifejtettem erről a véleményem. A szabályok kitérnek arra, hogy milyen segítséget nem lehet igénybe venni, kitérnek arra, hogy mivel lehet szankcionálni. Amikor kvízmester látja a csalást, rá is szól az adott csapatra. A folyamatos vita abból ered - idén még nem is találkoztam ezzel, remélem én indítom el a lavinát :D-, hogy kvíz után odajön hozzánk valaki, hogy: "Dehát a nyertes csapat végig csalt!", amivel nyilvánvalóan nem tudunk mit kezdeni! Utólag, bemondás alapján nem vesszük el a nyereményt senkitől. Ha csalni látsz valakit, szólj rá! Égni fog az arca, vagy benyög egy poént és abbahagyja. Ha meg valaki annyira kerüli a konfliktushelyzetet, hogy nem akar rászólni a másikra, menjen oda egy kvízmesterhez és kérje meg, hogy szóljon rá ő. 9684.
I.: Ha játékos lennél, melyik kérdéstípust favorizálnád és miért?
G.: A kapcsolatkört szeretem, a villámot is, a beküldött kérdések is jók szoktak lenni. Mire egy anagrammát megfejtek a többiek már kész vannak mind az öttel plusz megválaszoltak másik három kérdést is, de azért azt is szeretem. A képrejtvényekkel hasonló a helyzet. :)
I.: Volt egy kedvenc kvízed, amire nagyon szívesen emlékszel vissza? Esetleg kedvenc kvízkérdésed az eddigi több ezerből?
G.: Huh. Egy kifejezett alkalmat nem tudnék kiemelni. A közösség a lényege a dolognak, az meg egy lassan változó, alakuló valami. A legjobb élmény inkább az új emberek megismerése, hogy a kvízen megismert emberekkel kvízen kívül is egyre többet találkozol, mintsem valami konkrét esemény, nekem legalábbis. Kedvenc kérdésből szintén sok van.
I.: Hogyan értékelnéd azt az utat, amit a QuizNight eddig bejárt? És a személyes szerepedet ebben?
G.: Ez egy elég hülye kérdés :D Te hogyan értékeled?
I.: Ha már így visszakérdeztél, szerintem teljesen oké a dolog, de mivel én függő vagyok, lehet nem autentikus a véleményem! :) Oké, hülye kérdés volt. :) Mit gondolsz a QuizNight jövőjéről?
G.: Ráfeküdtünk nagyon a növekedésre, idén elég sok új embert sikerült behúzni már a szezon elején és azóta is sok új arcot látni minden héten. Szeretnénk ezt tartani és minél több új helyszínt nyitni.
I.: Van esetleg egy jó sztorid, poénod, tanulságos történeted, ami a kvízhez kapcsolódik?
G.: Ha valamit bakizunk az jót szokott tenni a hangulatnak, például még vagy két éve Álmos véletlen a megoldást is bemondta egy kérdés után, mikor próbálta rávezetni a játékosokat a megoldásra [ó, igen az emlékezetes hét szó :)- inquizitor]. A jó sztorik meg inkább vagy a kvíz után szoktak születni, mikor már csak sörözgetünk és nincs különösebb dolgunk, vagy a kvízen kívüli kvízes eseményeken. Év végén szoktunk tartani egy kvízes vacsorát a kvízmesterekkel, a szülinapozás is jól szokott sikerülni, meg persze a döntő előtti 1-2 nap. Úgyszintén szeretek a pécsi és szegedi helyszínekre is ellátogatni. Tanulság nincs! :)
Köszönöm Gábornak az interjút, reméljük minden kedves olvasó talált benne érdekes információt! Folytatása hamarosan következik…
